|
Itt tornyosul mögöttem a temérdek, még szinte "nyomdameleg" zsEBkönyv!!!
Mielőtt bármi másról szó esnék, tessék parancsolni, egy kis strófaízelítő!
Csacsi tacsi
Nagybátyámnál él egy tacsi,
jóravaló állat…
Ám azt se érti ül, vagy pacsi,
farkat csóvál, s nyálat.
Lehet, hogy nem kelekótya,
csak nagyot hall a csacsi,
s a pacsi szót évek óta
úgy érti, hogy vacsi!
Puncs, a pincsi
A Mézesmadzag cukrászdában
minden olyan fincsi,
nagy boldogan éldegél ott
Puncs, a törpepincsi.
Csak fajtáját nézve törpe,
mert ha benéz a tükörbe,
mindent elborít a hája.
Mangalica pislog rája.
Rég nem ugat, csak röfög,
az asztalok között döcög.
A vendégeket szuggerálja,
soknak megremeg villája.
Tehetsége előtt
emeljünk most kalapot,
merthogy mindig megkapja
az utolsó falatot.
Gazdája, a Pirinéni,
gyakran sóhajt, mikor nézi.
"A felelősséget vállalom,
foglalkozási ártalom…”
Suli után egyik nap
beugrottam islerre,
a legvégét meghagytam,
Puncsikutyát ismerve.
Ám ezúttal nem hallottam,
bármennyire figyeltem,
a jól ismert röfögését,
így az islert megettem.
Pirinéni! Puncs merre van?
Csak nem beteg? – firtattam.
Kárörvendőn rám mosolygott,
majd a választ megkaptam.
„Á, nem beteg, nyaralni ment,
elvitték a rokonok.
Nem sejti, hogy érik majd
kellemetlen pofonok!
Nyár végére nádszál vékony
lesz, az nem is kétséges,
nincs több zserbó, lúdláb, linzer,
a sógorom zöldséges!”
Tavasz és Julis
Az asztalos műhelyét
egy kuvasz és egy puli,
ketten együtt őrizte,
s mikor nem volt suli,
nála gyakran időztem.
Csak figyeltem, miközben
forgács hullt a padlóra,
az öreg rádiósmagnóra,
a jókora szögkupacra,
egy pulira, s egy kuvaszra.
A kuvasz neve az volt, Tavasz,
a pulié Julis,
egyik megfontolt volt, ravasz,
másik hebrencs, bulis.
Míg Tavasz szőre, mint a hó,
fehér volt és vakító,
Julis háta, s eleje
mint a szurok, fekete.
Bár osztoztak fekhelyen,
pokrócon és tálon,
gazdán, gazdasszonyon,
csonton, libamájon,
egymásra ők ketten
nem mordultak soha…
Egyszer csak rájöttem,
mi lehet az oka…
Közösen sírtak,
közösen mulattak,
hisz mindketten egy nyelven,
magyarul ugattak.
Kutyául érzem magam
Ma kutyául érzem magam,
morgolódok, nincsen szavam.
Belesajdul már a karom,
fülem tövét úgy vakarom.
Elásom a számtankönyvet,
nem hullatok érte könnyet.
Széthordom a papucsokat,
zsémbelhet majd apu sokat!
Lajcsi kandúrt hajszolom,
a virslit mind elmajszolom.
Kikotrom a virágföldet,
nem kímélek ágat, zöldet!
Most épp azon gondolkodom,
szobatiszta vagyok vajon?
A könyvről dióhéjban:
A kötetre különösen igaz ama velős mondás, hogy „egyik kutya, másik eb”, hiszen minden oldalán bohókás bolhafészkek csaholnak, majszolnak májashurkát, élik nem épp eseménytelen eb-hétköznapjaikat. A strófák egyik része kutyafajtákat karikíroz kedvesen (itt lakol a vacsi-váró csacsi tacsi, vagy Puncs, a sütifaló pincsi, Alíz, a pompásan piruettező uszkár, és még sokan mások), másik részük a kutya szóból származó kifejezésekkel játszik (mint példul a kutyabaj, kutyául érzem magam, kutyagumi). A kötet hátsó borítójára elmecsiszoló társasjáték költözött, mely reményeim szerint kellEBes perceket szerez majdan sok barátnak, s családnak.
Jó szívvel ajánlom hát a világmindEBség összes barátjának és ellenségének, kutyatartójának, és kutyától tartójának kezibe, mancsába.
A kötet ára, s megrendelésének módja:
A könyv az üzletek polcain 1890 Ft-os áron csahol, de nálam decemberig 10% kedvezménnyel kaparintható meg, s személyre, illetve névre szabott ajánlással, dedikációval is felruházható. Ha szívesen meglepnéd vele magad, lurkóidat, vagy a rokony gyerekeket (példul karácsonyra), vedd fel vélem a kapcsolatot például a dugaboglarka@yahoo.com e-mailcímen, vagy hívj a 06 20 5403539-es telefonszámon.
A kötet illusztrációi Pál Rita munkái. Íme egy nyúlfarknyi, akarom mondani kutyafarknyi ízelítő:
(Az alább látható oldalak nem a nyomdakész verziót tükrözik, se a betütípus, se a minőség, sem pedig a méret nem mérvadó)
www.csodabogar.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!
|
